Adventi koszorú készült a Kacsóművek műhelyében.

Még nyáron kaptam egy nagyon szép csokor levendulát, amiből néhány szálat kivéve pici csokrokat kötöttem. Talán kicsit formabontó ötlet, de nagyon szeretem a levendula illatát, és persze a fenyőét is, és együtt igazán finom összhatást keltenek. Arról nem is beszélve, hogy idén nem szerettem volna eltérni a hagyományos adventi színektől, amihez pont passzolt a levendula! :o)

Ő hát a 2012-es adventi kalendáriumom első kacsóművessége! :o)

A meglepetés pedig gy érdekes történet: az adventi koszorú legendája.

Jó olvasgatást kívánok hozzá!

Az adventi koszorú története több mint másfél évszázados múltra tekint vissza.
Először egy német evangélikus lelkész Johann Heinrich Wichern utcagyerekekkel együtt készített adventi koszorút 1839-ben kifejezve Jézus születésének évfordulójára való várakozást. Az általa készített „szerkezet” fából készült és hasonlított egy kocsikerékhez, melyet csillárszerűen fel lehetett függeszteni. A lelkész, szentestét megelőző 23 nappal, minden egyes istentisztelet után meggyújtott egy gyertyát és a koszorúra helyezte azt.

Hétköznapokon és szombaton piros, míg vasárnaponként fehér gyertyát gyújtott. A szokás néhány évtized alatt elterjedt német földön a katolikus családok körében is, s később a II. világháború környékére egész Európában.
A koszorú alapanyaga, díszítése valamint a gyertyák száma és színe idő közben változott. Például a koszorú alapja fa helyett körbe kötött fenyőágak lettek és a gyertyák száma 24-ről 4-re csökkent.